A Facebook-on panaszkodtam kicsit, hogy mért van minden egyszerre, de valójában nagyon örülök, hogy ennyi hely tárja hatalmasra az ajtaját az újonnan érkezőknek, keresőknek. Felőlem akár egyszerre, elvégre tavasz van... Ráadásul szépen megfért a szombatomban minden, és ellátogattam egy nyílt napra is, meg a Jógafesztiválra is.

Reggel 9-kor (!) kezdtem a Monsoon Jóga vadiúj helyszínén, miután a Rózsakertből épp elköltöztek, felújították, és márciusban meg is nyitották az új stúdiót. Amiben az a durva, hogy nemhogy ilyen szép jógastúdióban, de kábé ilyen szép villa-lakásban sem jártam még életemben. Nyilván picit túlzok, mert voltam már gyönyörű helyeken, de ez tényleg csodaszép. A Pasaréti úton épp rügyeznek a bokrok-fák, a gusztán berendezett hófehér helyiségek napfényben úsztak, gondosan tervezve minden részlet, fűszernövények a teraszon, csíkos párnák a kanapén, orchideák, gyertyák, sőt, az ízléses dekoráció egyik képén maga Geszler Dorottya is feltűnik egy lenyűgöző pózban (akiről így megtudom, hogy a hely alapítója, szakmai vezetője). Egy hibája van azonban a tökéletes esztétikumnak, az eredeti metszett üvegekkel helyreállított tolóajtókon sajnos áthallatszik a recin - egyébként nagyon helyesen megtűrt – nevetgélés, és ez csak a haladó elmélyedőknek nem zavaró, de az első benyomásom tényleg az volt, hogy ide én beköltözöm.

Az ingyenes nyílt nap felütéseként egy Anamé Kundalini Program volt meghirdetve, amire azért is voltam nagyon kíváncsi, mert magam is tanultam ezt a rendszert korábban. Így lehet, hogy nem leszek teljesen objektív (sőt, inkább tök boldog vagyok, hogy már sokan oktatják a módszert, amivel jómagam annyit tisztultam és töltődtem, lényegesen "jobb ember" lettem, mint előtte voltam), de pontosan éreztem, hogy mi az a tűz, ami hiányzik az órából.

Tisztességesen, gondosan levezetett gyakorlás után kis hiányérzetem maradt: ezek a gyakorlatok ennél többet tudnak. Nemcsak én csodálkoztam, hanem az óra utáni visszajelzés körben is rögtön jött a kérdés, egy olyan lánytól, aki sose járt még kundalini órán: „Most mit csináltunk, tulajdonképpen?” Azt, hogy elkezdtük kinyitogatni annak a természetes, és elképzelhetetlen méretű erőnek az útját, ami mindannyiunkban szunnyad, és ha helyesen ereszti rá magára az ember, hatalmas feljődést élhet meg, fizikai-szellemi-lelki szinteken egyaránt. Szabatos volt a magyarázat is (amit persze nem tudok szó szerint idézni, ezek inkább az én szavaim voltak), de csak remélni tudom, hogy ezek után a többiek is eljárnak majd erre, vagy más típusú jógákra, inkább bizalmatlanságot mint feldobott lelkesedést éreztem a hangokon. Pedig tényleg szuper!:)

Nevezhetnénk ezt a jógát „hangos jógának” is, vagy „teniszlabdás jógának”, mert az erőteljes légzés szexet idéző hangokat csal ki az elszánt gyakorlóból, és mert az energia útját a test különböző pontjainál elhelyezett teniszlabdák is egyengetik, amelyek nyomásában az a legjobb, amikor elmúlik… Látványos tehát, és minden más típusú jógától olyannyira különbözik, hogy a rendszer (Anamé Kundalini Program) nevében nem is szerepel a jóga szó, de azért ezt még jógaórának tekintem… Nem úgy, mint a következő foglalkozást.

Ha már nyílt nap, gondoltam megnézem végre azt is, mi az a Body Art, ez rögtön 10-től jött. Ezt más se nevezi jógának, mert tényleg nem az, de ezt legalább van mihez hasonlítani. Egy picit az aerobic-hoz (az oktató hanghordozásai), egy picit a pilates-hez (egy-egy mozdulatsor), és némileg az astanga jóga elemeihez is hasonlít, de alapvetően egy trendi zenékre végzett, aránylag szoftos edzés, amiben nyilván lehet mélyülni, és – ahogy az oktatócsajjal a végén meg is dumáltuk – lehet benne több szinten, nemcsak fizikain fejlődni, de azt hiszem ez inkább félút a sport és a jógázás között, ami így talán több kompromisszumot rejt magában, mint nem...Kivéve ha valaki pont ezt keresi.:)

Viccesnek találtam továbbá, hogy itt már megjelent néhány fülbevalóban gyakorló műcicis kolegina is, így leginkább a Rózsadomb hölgyeit kiszolgáló hyper-trendi intézményben kezdtem érezni magam - igen, ez nem jógastúdió, ez "yoga & pilates" -, ezért rájöttem, eleget láttam, és a következő Hatha órára már nem is maradtam. Egyébként is asszem elfáradtam.

Tudjátok mi volt mindebben a legjobb? Hogy ezzel kiderült, a jóga már rég nem egy ezo-kattant kisebbség ruppótlan bohóckodása, hanem betört minden szintre. Léteznek már helyek a "felső tízezernek" is, akik boldogan ki is használják azokat. És ezek az intézmények egyre jobb helyekre költöznek. És ez fantasztikus hír számomra. Ráadásul még csak nem is sokkal drágább a Monsoon (pl. nem annyival, amennyivel gyönyörűbb), mint bármely pesti intézmény, tehát tessék ide is ellátogatni!:)

Összegzésként: eddigi legszebb jógastúdió, vaníliás illóolajjal a fekete-fehér kockás csempével burkolt toálettben..

Környezet: ja, igen, a környezet, az nagyon szép, ha még nem mondtam volna..:)
Eszközök: kívánnivalót nem hagynak maguk után
Oktató: az egyik fejlődésben lévő, a másik a maga szintjén teljesen okés (de nyilván ő is fejlődik:)
Többiek: a nyílt napon nemcsak újak, hanem az általános úri közönség is megjelent (csak nők, hjahh..:)
Megközelítés: Moszkva tértől pl. 15 perc tömeggel vagy autóval vagy bringával
Szolgáltatás: remek ár-érték arány!
Fíling: szuper, felemelő, otthonosság-mentes