De amikor még a gyertyaállás közben is elsült egy poén, akkor mondtam (magamban persze), hogy ezen az órán már tényleg bármi megtörténhet. Ez az a póz ugyanis, amiben nemhogy levegőt alig kapok, de beszélni, főleg pedig röhögni, azt egész biztosan nem lehet. Volt azért, akinek sikerült, így erős a gyanúm, hogy a Gabi stílusához is, és a fizikailag is edzettebb kollégák igenis rengeteget fejlődtek, amióta a Napholdba járnak.

Imádtam egyébként a poénokat. Szeretek ugyanis nevetni, főleg pedig a nehéz helyzeteket szeretem egyszercsak elnevethetni – és abból volt elég.

Ha egyetlen szókapcsolattal kéne jellemeznem ezt a jógaórát, akkor a „szellemes szadi” lenne a mondásom. Kőkemény Iyengar jógát nyomtunk ugyanis, fájdalomig, remegésig belemenősen, és közben áradt ránk a tudás, a humor, a szellem. Gabi tüdőt nem kímélve magyarázta a gyakorlatokat is, gyakran egyikünk húzkodása-vonogatása közben mondva-mutatva, mit hova tegyünk, vagy csak óhajtsunk (és közben sóhajtsunk!:), és több póz is, ami ismerős volt már, éreztem, hogy most kerül igazán a helyére.

-    Fáj mindenem!
-    Neked is izomlázad lett, vaze?:)

Ez Zsuzsi-barátnőmmel volt a másnapi cset, mert ezúttal ketten teszteltünk, és bár ő is jógázott már ezer helyen, neki is itt esett le néhány tantusz, hogy tulképp a hegyállás mitől lesz igazi hegy, és egy csípőnyitás mitől lesz tényleg nyitás. Gabi azt mondta, hogy adj teret magadnak – és ez tényleg nemcsak a testünkre igaz. Azt mondta, hogy nyugodtan lépj ki a korábbi elképzeléseidből, amiket a saját tested kemény határairól őrzöl, hiszen az egész csak egy kis gombostűfejnyi szilárd anyag, a sok víz mellett, nomeg a sejtek közötti szabad tér… Azt mondta, persze pont amikor a legkeményebb volt a szitu, hogy élvezd az ászanában a benne-levést, ahelyett, hogy ellenállnál neki... Ezzel a néhány instrukcióval mintha egyenesen a testemnek nyitott volna szabad utat a változás felé, az elmém csak csodálkozva pislogott az események után: „Nahát!”

Pedig különleges körülmények közé, voltaképp vendégségbe érkeztünk, egy gyönyörűen jógához hangolt lakásba. Egy ötévesforma kisfiú kérte még anyukája figyelmét, mielőtt az belecsapott volna az óratartás lecsójába, sőt, közben is be-bejött és ott szöszölt köztünk, de az egész valahogy tökéletesen természetes volt. (Hozzáteszem, az első jógaoktatómnál ugyanúgy a gyerekszobában öltöztünk át, mint itt is, és ugyanúgy megjelent néha óra közben a gyerekszobához tartozó kisfiú is, így ettől számomra még sokkal otthonosabb volt az ottlét.)

Egyébként a padlót borító jógaeszközök között szerintem egy egész ovi eljátszogatott volna különösebb feltűnés nélkül: a szükséges 10 jógamatrac és 20 fatégla mellett egy idő után hevederek, sőt, összecsukható alumínium-székek jelentek meg, amikkel a gyakorlást segítettük. Utóbbin egy végtelenül izgalmas fél-kézállást, aminél a legmeglepőbb az volt, hogy hevederrel összekötött könyökkel sokkal könnyebb volt… Legszívesebben egyébként az összes ászanát és a benne tapasztaltakat elmesélném, de elég az hozzá, hogy bár ez a tematikus óra az állógyakorlatokról szólt (az egyik több éve idejáró srác mesélte lefelé a lépcsőházban, hogy tematikus órák vannak), ettől függetlenül mindenem dolgozott, tök egyenletesen fájok és sajgok. Hazagurulni alig tudtunk Zsuzsival (aki ráadásul kontrás bringával volt, na mindegy…:)), pláne, hogy még egy kis Eckhardt Tollét is kaptunk a végére relaxációhoz, hogy amíg a testünk pihen, az elménk ne lustálkodjon, úgyhogy tényleg kimerítő jógaóránk volt.

És drága. „Első óra ingyen” itt nincs, sőt, egy óra, amit nem bérletben veszel, 3.000 huf, ami jó sok, eddigi helyeken, ahol voltam, mindenhol 2.000 huf körüli áron adják az órát – de ez egyrészt két teljes óra kemény meló volt, másrészt szuper.:) Két ismerősömhöz is hasonlóan tehát, akik lelkendeztek korábban erről a jógastúdióról, ajánlom mindenkinek sok szeretettel.

Ja, HALLELUJA!:) Az első hely, ahol több pasi résztvevő volt, mint csaj, a kilencen voltunk, és 5-4 arányban győzött a hímnem, hurráá!:)

Összegzésként: jól éreztem magam itt nagyon: részben én dolgoztam meg ezért a jóérzésemért, de nagyon sokat a hely és az oktató energiája tett hozzá.

Környezet: szó szerint otthonos, emellett a jógaterem is, és a többi nyilvános rész is szépségesen berendezve, dekorálva
Eszközök: különlegesek, praktikusak, profik
Oktató: izmos, szellemes, kedves
Többiek: gondolom ők is izmosak, szellemesek és kedvesek!:)
Megközelítés: pont a Széna téren, de jó magasan, úgyhogy nem nagyon hallottam zajt
Szolgáltatás: ezt a kategóriát itt nem tudom értelmezni
Fíling: „ebből szíveseen csinálnék rendszert”-érzés