... ééés megérkezett a JógaBlog első hivatalos társszerzője!:)
INTRODUCING: JÓGAMARI
A szokásos jógablog-metodikával dolgozó "titkosügynök" jógalujzához hasonlóan anonim módon járja a város jógastúdióit, és beszámol a tapasztalatairól - annyit viszont fontos tudni róla, hogy egyáltalán nem "szűz" jóga terén, sőt, egy kisebb stúdióban már órákat is ad.
A "hobbytanár", ahogy nevezi magát, azt mondja: "itt az ideje, hogy szélesítsem a látókörömet! Tényleg igyekszem tök objektív maradni." - úgyhogy a korábbi amatőr bejegyzésekhez képest nagyon valószínű, hogy egészen más nézőpontokat is kaptok az élményleírásai nyomán. (Igaz, a társszerző-meghívásban szerepelt kizárásként a tanárság, de szigorú "felvételi":) és megállapodások után minden szempontból meg vagyok győződve a hitelességéről.)
Fogadjátok tehát szeretettel a legelső beszámolót jógamaritól!:)

Vitathatatlanul nagy divat manapság a hot yoga, nem tagadom, én is kedvelem (perszepersze tudom, tökre nem autentikus, nem is jóga, meg huhh de trendi, de NEM-ÉR-DE-KEL SZE-RE-TEM!!!), ezért gondoltam kicsit beleások a mélyére és megnézem, milyen lehetőségei vannak az egyszerű jógakedvelőnek a „nagy” és”híres” hotjógastúdiókon kívül ma Budapesten, ha egy kis melegségre vágyik.
Már több helyről hallottam, hogy nem rossz hely a
Ganapati. Vezetője, Kiss Zoltán Nitai is jól tanít. Gondoltam megnézem magamnak, mi igaz a pletykából. Annyit mondok, nem kellett csalódnom.
A jógastúdió a szokásos lakásból kialakított koncepció, kellemes hangulat, néhány indiai dekoráció, félhomály, de semmi extra. Eleve meglepődtem, hogy
30!, azaz harminc matrac hevert a szobában, és bizony, ahogy az itt természetes, meg is telt a terem. Népszerű egy hely, kétség nem fér ehhez. Először furcsa volt, hogy nincs az a megszokott 237 fokos pokol, hanem csak 28-29 fokot mutatott a hőmérő,de - előre szaladok - óra végére rájöttem, hogy ez így egyszerűen szuper volt. Ugyan nem volt hőség, de a nehéz gyakorlatok alatt azért izzadtam, mint egy ló. Viszont nem fröccsent rám a szomszéd izzadtsága, és nem kaptam tüdőgyulladást sem, amikor az óra után kimentem a hűvös utcára. Ilyen kis sunyi meleg volt. Azt hinné az ember, hogy ááá nem is, aztán mégis. Egy szó, mint száz, óra végére azért eléggé szétzilálódott a frizurám. :)
Az óra a tipikus
bikram/
agni sémára épült, azzal a különbséggel, hogy egy pózt tizenegy-két légzésig kellett csak kitartani, de ugyanaz volt a koncepció (fekvők, majd állók, végül befejező relax).
Viszont az unalomig ismételt bikramos fix pózokhoz képest volt benne pár új póz, ami feldobta a hangulatot. Legalábbis az enyémet biztosan :) (Egyébként, ahogy hallottam, az itteni sorozat sosem teljesen kötött, a résztvevők képességei, illetve az óra hangulata szerint variálja őket Zoli.)
Ami nagyon tetszett, hogy nagyon kis rafinált pózokat válogatott össze Zoli. Ugyan miért lenne nehéz egy székpóz, amikor egyik lábam sincs a nyakamban? Hát igen, könnyűnek tűnik elsőre, de a nehezítéseknek köszönhetően a tizedik légzés után majdnem összeestem. Szóval úgy fogalmaznék: nem voltak kifejezetten bonyolult pózok ("kezdőket is szeretettel várunk"), de elég nehezek voltak ahhoz, hogy egy gyakorlottabb jógázó is küzdjön. Egy dolgot hiányoltam, de nagyon (persze lehet, hogy ez is csak az én perverzióm), nem volt egyáltalán igazítás. Én szeretem nagyon a pontos igazításokat, főleg azért, mert minden tanár másképp igazít, na meg azért is, mert az ember "ászana tudata" szerintem nagyon bizonytalan. Hányszor hittem azt, hogy huhh ez a póz most nagyon megvan, aztán odajött a tanár, kicsit rakosgatott jobbra aztán kicsit balra, míg végül a helyes kivitelezés olyan messze került az általam helyesnek tartott póztól, mint Makó Indiától.:) Szóval nálam az igazítás elengedhetetlen része a jógának, de tudom, ezzel sokan nem így vannak. Visszatérve: tetszett, hogy sokat magyarázott, közvetlen volt (nem volt valami szigorú netán emelkedett hangulat, és ezzel nincs is semmi baj), sokszor volt nevetgélés, egyszóval olyan kis családias, vidám küzdelem volt. Némileg a bajszom alatt vigyorogva azért muszáj megjegyeznem, hogy hát…hmmm hogy is mondjam…. elég nagy személyi kultusz veszi körül Zolit. Nem véletlen az sem, hogy a résztvevők kb 95%-a nő, akik közül jó páran pillarebegtetve figyelték őt ászanázgatás közben, meg itták a magyarázatait.:)
Összegzés: egyértelműen elnyerte a tetszésemet, ez egy olyan hely, ahova szívesen járnék (még az igazítások hiánya ellenére is).
Környezet: egyszerű, de hangulatos
Eszközök: hősugárzó- nagyon szép :D
Oktató: van benne potenciál, látszik, hogy szenvedélye a gyakorlás és tanítás is
Többiek: huszonsok leány és 1-2 fiú
Megközelítés: központi helyen, Nyugatihoz közel
Szolgáltatás: 1500/ alkalom. Ár-érték arány szempontjából is kitűnő választás!
Fíling: családias, nevetgélős, felszabadult
Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz Facebook-csoportunkhoz is!
Még több hír, még több érdekesség, még több jógi!:)
Ezt mondták