Otthonos, kellemesen zsúfolt budai bérházlakásba érkezem, áttörök a cipőhalmon, hogy a mini-recihez jussak, ahol ugyanaz a kedves csaj ül, akivel telefonon is beszéltem. Emlékszik rám, gyorsan regisztrálok (véletlenül 2022-t írok a dátumhoz, de egyikünk se veszi észre..:), alig férek be az öltözőbe a sok csajtól, és sietek a kisterembe, picit lekésve az elejét: ott fekszik már a 8-10 betakarózott múmia, vezetett relaxációval kezdünk, kicsit vegyes angol-magyar nyelven.
 
Ez a nyelvi kettősség engem kevésbé zavarna, magát az oktatót viszont nagyon is, rendszeresen referál rá, a „lendület” szót meg hosszasan keresgéli, mielőtt rájönne, h ez most nem annyira fontos. (Egyikünknek se jut eszébe persze.)

Egyébként is: kicsit túl hangosan nevetgélt a saját poénjain, inkább olyan csesztetős-cikizős módon javítgatott, ha egyáltalán, és túlzottan az óra menetét sem tartotta kézben, kábé csinálta mindenki a saját tempójában, ha tudta mit csináljon – de amikor végre elkezdett negyed- vagy ötödannyit beszélni, mint addig, akkor egyszercsak beállt az a mágikus hangulat, amiben el tudtam kezdeni figyelni az ászanákra, arra, hogy légzésről légzésre hogyan lazulok bele egyre jobban a testhelyzetekbe, és egész komolyan el tudtam merülni a rácsodálkozásban, hogy most valahogy, életemben először, letámasztottam az orrom az egyik kinyújtott térdemre. Aztán a másikra is.. Megdöbbentő élmény volt.

Összegzésként tehát: a hatha jóga akkor is működik, ha az oktató gyengusz, feltéve, hogy hagyja magát a jógát áradni a teremben, saját maga helyett.

Környezet: értelmes eligazító feliratok, a teremben szimpatikus díszletek, hangulatos világítás, jó itt lenni
Eszközök: tök oké jógamatracok, takarók (az óra alatt zene szól)
Oktató: .. hogyismondjam.. kezdetleges.. :)
Többiek: szimpik, ezen az órán csak csajok
Megközelítés: nekem tökéletes, négyeshatostól 5 perc
Szolgáltatás: a jógaiskola maga rendben, hatalmas óraválaszték, see: site!
Fíling: örülök, h ottjártam, talán megyek megint, de másik tanárhoz

Menjetek ti is, ajánlom!:)